Egy kis bemutatkozás, hogy ki vagyok és mit kínálok az ügyfeleimnek.
50 év igazolt szolgálati idő után mint nyugdíjas indítottam ezt a vállalkozást. Vállalkozónak új vagyok, de a szakmában már öregnek számítok. Az elmúlt több mint 30 évet a vámügyintézés és hozzá kapcsolódó környezetvédelmi termékdíj ügyintézés, valamint Intrastat adatszolgáltatás területén töltöttem, mint egy társas vállalkozás tagja és ügyvezetője.
A környezetvédelmi termékdíj szabályozás rövid történetét szeretném vázolni. A szabályozás nem mai keletű, az első jogszabály 1995. évben jelent meg, ami alapján a könyvelők az általános bevallásban egy sorként vagy szerepeltettek fizetendő termékdíjat, vagy nem. Igazán nem nagyon érdekelt senkit, és nem is igazán ellenőrizte senki. A nagyobb hulladék kibocsájtó cégek létre hoztak úgynevezett koordináló szervezeteket, akik átvállalási szerződést kötöttek a hulladék kibocsájtókkal és egy meghatározott hasznosítási díj fejében átengedték a termékdíj fizetési mentességüket a szerződött partnereiknek, akik meghatározott időközönként adatot szolgáltattak az általuk kibocsájtott hulladékok mennyíségéről. A koordináló szervezetek a begyűjtött hasznosítási díjból fedezték a visszagyűjtés és ártalmatlanítás költségeit. A visszagyűjtési arányokat az akkor hatályos jogszabályok határozták meg (általában egyjegyű %-os volt az arány).
Ez a rendszer valamilyen szinten működött, de 2008-ban a környezetvédelmi termékdíj átkerült a vámhatóság hatáskörébe, és komoly jogszabályi változások kezdődtek. A változások miatt a koordináló szervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy nem tudnak közös nyelven beszélni a vámhatósággal. Az új szabályozás alappillére a tarifális besorolás, amihez vámszakmai ismeret és gyakorlat kell, ezért az akkor még vámügynökszövetséget felkérve létrejött egy kísérleti együttműködési szerződés, ami két évig tartott. A lényege az volt, hogy az akkor még vámügynökszövetség felkért az ország különböző területein tevékenykedő tagjai közül 12 vámügynökséget a kisérletben való részvételre, ami arra irányult, hogy a koordináló szervezeteknek és a szerződött partnereiknek minden segítséget megadjanak az új helyzethez való alkalmazkodáshoz. Az együttműködés része volt az is, hogy a résztvevők havonta megbeszélést tartottak, ahova meghívásra került a vámhatóság különböző helyszínen és posztjain szolgálatot teljesítő kollégái is. Ennek a másik oldal tapasztalainak megismerése, és az akkor még csak gyerekcipőben járó szabályozás jobbá tétele volt a cél. Ez az együttműködés jól működött, mindenki profitált belőle. Nos ebben a kísérletben vettem részt mint az akkori társasvállalkozás ügyvezetője és résztulajdonosa.
A koordináló szervezeteket a törvényi szabályozás 2012 ben megszüntette, és a termékdíj fizetési kötelezettség kötelezettje a felhasználó helyett az előállító lett. Ez az alapstruktúra azóta is hasonló. A lényeg az, hogy a termékdíj fizetésre kötelezett az első belföldi forgalomba hozó, vagy az első saját célú felhasználó. Természetesen a termékdíj törvény ennél több esetet határoz meg pontosan, de az alap koncepció ez maradt.
2014-ben a vámhatóságtól az adóhatóság hatáskörébe került át a termékdíj bevallás. Mivel a vámhatóság és az adóhatóság is a NAV része, ezért maradt egy bizonyos hatáskör megosztás a két szervezet között. A vámhatóság illetékes a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek és bevallások meglétének ellenőrzésében, viszont a bevallások feldolgozására és az adattartalmának ellenőrzésére az adóhatóságnak van illetősége.
Ez a változás kezdetben nem ment egyszerűen, mivel az adóhatóság állományában nem voltak termékdíj szakemberek, ezért a vámhatóság állományából egy fél évre vezényeltek át szakembereket a betanításra. Ez valamilyen szinten sikerült is. A mai szabályozás szerencsére már egyszerűsödött és letisztult a korábbi évek gyakorlatához képest, és majdnem állandónak nevezhető. A 2020. évben nem is változott, és legközelebb csak 2021 07.01.-én fog változni.
A termékdíjat általában csak a csomagolásokra szűkítik le a vállalkozások nagyrésze, de ez nem így van. Ennél sokkal szélesebb a paletta, valamint nem csak a termék önállóan lehet a termékdíj alapja, hanem más termék részeként is.
Ezek csak általános információk, természetesen a termékdíj szabályozás ennél sokkal összetettebb. Ezen dolgok megoldására hoztam létre a vállalkozásomat, mivel az elmúlt 12 évben elég sok időt és energiát fordítottam a termékdíjjal kapcsolatos ismeretekre és gyakorlatra. Ezt most nem szeretném elengedni.
Magyar Sándor